A Lord-klubokról...

 

A Lord együttes életének egy jelentős fejezete volt az az időszak, amikor a zenekar rajongói szerte az országban, sőt külföldön is klubokat szerveztek. Az első - tudtommal - 1986-ban, négy évvel a szegedi előtt alakult meg Rajkán. Volt ilyen szerveződés többek között Budapesten, Győrött, Sárváron, Nyíregyházán és az akkor Csehszlovákiához tartozó Sávolyon.

 

 

 

Korabeli marketing: az Országos Lord Levelező Klub által készíttetett kendő...

 

1987-ben Tatabánya lett a Lord zenekar háttérországának központja; többek között itt készült a három számot megélt Lord-újság. Megkerestem a klubmozgalom akkori vezetőjét, Cserteg Istvánt - ma ő a többek között fiatal, tehetséges zenekarok előrejutását segítő Peron Music Alapítvány első embere -  és megkértem, írjon néhány sort az emlékeiről. Megtette. Íme:

 

"Tatabányán működött az összefogó szervezet, a Lord Országos Levelező Klubja. Megszerettünk egy vidéki zenekart a zenéivel, a dalszövegeivel, hibáival és erényeivel. Valamennyi klub dolgozott azért, hogy a szombathelyi csapatnak saját újságja, képregénye, ereklyekínálata és balatoni tábora legyen. Soprontól Budapestig, Makótól Sávolyig sok ezer fiatal közreműködött a Lord együttes körüli szellemi nyüzsgésben. Klubdélutánok, közösségek és vele versek, cikkek, vidám kisjátékfilmek is születtek. A balatonvilágosi Lord táborok csodás hangulatúak voltak. Egy korosztály szocializálódott az alkotás, a teremtés mellett. Aztán jöttek mentek a lemezek, a videoklipek, és Bécsig kísértük üvöltő dervisként a Lord zenekart. Molnár Éva ezt az időszakot egy LORD könyvben foglalta össze. 


Nemrég elmentem a fiúk egy koncertjére. A LORD szövege egyre aktuálisabb. Vajon miért?

Cserteg István
Peron Music Alapítvány"

 

A szegedi Lord klub - talán a Szombathelytől legtávolabbi - 1990 február másodikán alakult meg az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban. Nem élt sokáig, jó, ha másfél évig... Bár kevés találkozónk volt, azért összekötött bennünket a jó rockmuzsika és mindenekelőtt a Lord együttes szeretete. Az egyik közösségi oldal segítségével megtaláltam akkori klubvezető-társamat, Rácz Attilát is. Ő azt írta, jó szívvel gondol vissza a régi Lord klubos időkre, és bár koncerten azóta nem volt, az együttes zenéjét néha hallgatja - az új lemez különösen tetszik neki. Mostani munkáját is félig-meddig a klubos tapasztalatoknak köszönheti: a tápéi művelődési ház gondnoka, mindenese.

Néhány egykori klubtaggal találkoztam később egy-egy Lord-koncerten - a többségről viszont sajnos nem tudok semmit. Örülnék, ha minél többen jelentkeznétek, esetleg megírnátok emlékeiteket, küldenétek fotókat, egyéb feltölteni valókat a régi szép időkről. Legyen ez az oldal az egykori klub virtuális folytatása!

*****

Nemrégiben levelet kaptam az egykori rajkai Lord klub vezetőjétől, Bucsuházy Pétertől. Személyes hangú, saját fotóival illusztrált visszaemlékezése értékes és szórakoztató olvasmány.

  "A Lord klubok közül - mint ahogy írtad a blogodban te is - a rajkai volt az első. Ennek a története a következő...

1986 szeptemberében, "amikor kölyök voltam, 16 éves nyughatatlan srác",  a nyári munkákon szerzett pénzemből vásároltam egy walkmant (a fiatalabbak kedvéért elmondom, hogy ez nem más mint egy hordozható fejhallgatós magnólejátszó, a mostani MP3 lejátszók "őse"). A kollégiumba visszaérve hallgatni kellett valamit az új készüléken és nem volt más kazetta, mint egy soproni osztálytársam Lord-kazettája. A felvételen pedig az Ausztriában kiadott és akkor frissen megjelent Big City Lights lemez... Akkoriban, 16 évesen még nem nagyon szerettem a rockzenét. Inkább a pop-vonal állt közelebb hozzám (a kedvenc zenekarom nevét le sem merem írni :), úgyhogy csak annyit mondok hogy "N" betűvel kezdődik és "eoton"-ra végződik). Hallgattam a walkmanomat és benne a Lordot napokon keresztül, és azt vettem észre, hogy már nem az N-betűs zenekar a kedvencem. Dallamos, könnyen emészthető volt a Lord. Otthon megmutattam a kazettát az öcséimnek, majd a barátaimnak is. Átmásoltuk és terjedt a faluban. Közben sikerült beszerezni néhány koncertfelvételt is és már a régi ős-Lord dalokkal is megismerkedtünk.

Aztán 1987 februárjában maga a csoda következett be, ugyanis feltűnt a vasútállomáson egy plakát, mely azt hirdette hogy a szomszéd faluban - Hegyeshalomban - Lord koncert lesz. Lázba jöttünk, hogy a kedvencünk itt fog élőben zenélni. Addig a mi kis baráti körünkből még senki nem volt igazi rock koncerten, így óriási extázisba kerültünk és el sem tudtuk képzelni, hogyan is fog ez lezajlani. Aztán eljött az a februári péntek és én Esztergomból a kollégiumból hazafelé utazva majd' megőrültem hogy még nem vagyok ott életem első roc

lesk koncertjének helyszínén. Aztán odaértem és a második dal, a Száz év ment. Aztán jött a beköszönés:" Szép jó estét mindenkinek! Szevasztok!" Jöttek a dalok egymás után és én 

"csak ámultam, lestem,
majd hanyatt estem
nem tudtam mi van!
A rock'n'roll szólt és tudtam jól,
ez örökre fogva tart!"

Ez volt a tűzkeresztség, a beavatás. Úgy, ahogy a Pokolgép-nóta szól. Azóta a rockzene a mindennapjaim részévé vált.
 
 
A koncert végén meglepetéssel jöttek a fiúk. Az Europe együttestől a Final Countdown-t is eljátszották. Ezt még néhányszor hallottam később koncerteken, de aztán szépen elmaradt. Igazi csemege volt. A koncert után beszélgettünk a zenekari tagokkal, aláírásokat kértünk és már akkor megkérdeztem Vida Ferit, hogy hol kereshetem meg ha koncertet szeretnénk szervezni. 
 
A koncert után nem sokkal kitaláltuk, hogy menjünk be az Ifjúsági Házba és kérdezzük meg, hogy tudunk-e ott zenét hallgatni. Közben persze jött a többi rockzene is. A Lord mellett a P.Mobil, a Piramis, a Beatrice, a Pokolgép és az Ossian voltak még a kedvenceink. Ruházatunk átalakult. Farmernadrág, farmerdzseki volt a fő viselet, de néhány barátunknak már "valódi" műbőr szegecselt dzsekije is volt (PVC-dzsekinek hívtuk) sárga-fekete csíkos nadrággal. Felvarrókkal és saját kézi festéssel díszítettük ezeket. A faluban elkezdtek minket "lordosok"-nak hívni, ugyanis legtöbbünk farmerdzsekijének hátán a Lord felírat díszelgett a megszokott betűkkel, amit én magam rajzoltam fel egyszerű golyóstollal. Gondolhatod, hogyan nézett ki....
 
Szóval az Ifjúsági Házban a kultúros örömmel fogadott minket, mert  ahogy mondta, úgysem tudja sehogy összehívni a mi korosztályunkat (15-18 évesek)  így éppen jól jön neki ha mi megszervezzük magunkat. Vittük a zenéket és a hifitoronyba nyomattuk a Lordot, meg a Pokolgépet és a többi kedvencünket. Ráztuk a fejünket, tomboltunk mint egy koncerten. A kultúros mondta, hogy tegyük hivatalossá a dolgot és alapítsuk meg a Rajkai Rock Klubot! Ekkor mondtam, hogy ne Rock klub legyen a neve hanem Lord klub, hiszen ők a mi igazi kedvenceink.
 
 
Közben voltunk más koncerteken is, hiszen ebben az időben igazán sokat koncertezett a Lord a környékünkön. Győrben, Jánossomorján, Mosonmagyaróváron is láttuk őket. Lassan elérkezett a nyári szünet és a klubnapunkon felvetettük a kultúrházban hogy nyárra ki kellene találni valami igazán izgalmas dolgot. Hívjuk meg a Lordot koncertezni Rajkára! A művelődés szervező azt mondta hogy ezt meg kell beszélnie a "nagyemberekkel". Aztán meg is jött az engedély egyenesen a pártbizottság helyi elnökétől, aki nem csak engedélyt adott, hanem a jegybevétel után fennmaradó költségekre is biztosította az anyagiakat. Emlékszem, 50 Ft volt a belépő.
 
Vártuk a július 25-ét. Ekkor volt a koncert. Nagyon készültünk rá, de egy szomorú esemény beárnyékolta ezt a napot. Az egyik klubtársunk egy héttel a koncert előtt, 1987 július 17-én motorbiciklivel balesetet szenvedett és meghalt 15 évesen. Ott álltunk életünk egyik legnagyobb napja előtt és egyszerűen nem tudtuk feldolgozni ezt a traumát. Aztán úgy döntöttünk, hogy fekete szalagokat kötünk a csuklónkra és úgy megyünk el a koncertre. A zenekarnak is elmeséltük az esetet és a koncert végén a Vándort már úgy konferálta Misi hogy Arnoldért szól a dal.... Hallgattuk a kedvencünket, míg a társunk temetetlenül feküdt a ravatalon. A temetés két nappal a koncert után volt, ahol szintén megszólalt a Vándor...
 
 
Nos, valahogy így keletkezett a rajkai Lord klub. Jártuk a koncerteket, amerre csak tudtuk. 25 éve, az első sitkei fesztiválon is ott voltunk. A KEK TV-s koncerten szintén. Volt olyan, hogy pénteken Móron koncertezett a zenekar, majd másnap Zalaegerszegen és mi ott voltunk - vonattal, autostoppal mentünk. Nagy kalandok voltak ezek.
 
Aztán az egyik vonaton egyszer összetalálkoztam Valival (nem emlékszem a vezetéknevére). Ő szólított meg mert mindenhol Lord felírat volt rajtam, a dszekimen a táskámon. Ő volt az, aki a mesélt az éppen megalakuló Lord levelezőklubról és kérte hogy írjak egy koncertbeszámolót. Meg is írtam a híres Kertészeti Egyetem Klubjában tartott TV felvételes koncertről a beszámolót, amit többszöri javítással végül le is közölt a Lord újság. Megismerkedtem Cserteg Istvánnal, és jártunk néhány alkalommal klubtalálkozókra is. Voltunk Szombathelyen a Lord klubok országos találkozóján, ahol fociztunk egymás és a zenekar ellen. Voltunk Tatabányán, Győrben klubtalálkozókon. 1988-ban megcsináltuk a Rockfalut Rajkán. Akkor nyáron Omega(!!!), Lord, Pokolgép, Edda, Bikini, Napoleon Boulevard koncertek voltak a faluban. Óriási dolog volt...
 
Aztán néhány év múlva valahogy alábbhagyott a Lord mánia. Emlékszem még arra a koncertre, ahol Gyurik Lajos bemutatkozott. Ez Győrben volt a Sportcsarnokban. Aztán jött a hír, hogy Gidóék kiszállnak, ekkor egyre kevesebb koncert volt a környékünkön. Én magam vásároltam a lemezeket. Az Olcsó és ügyest emlékszem, amikor megláttam nagyon megörültem neki, mert évek óta nem hallottam akkor a zenekar felől és azt hittem, hogy már nem is létezik. Gyakran elővettem a Lord lemezeket és kazettákat. Mindig is a közelében maradtam ilyen módon a Lord zenéjének, csak közben felnőttem, megházasodtam és gyerekeim születtek.
 
 
Aztán 2002-ben újabb hír. Emlékszem, Budapesten volt éppen munkahelyi dolgom és egy hirdetőoszlopon láttam meg, hogy összeáll egyetlen koncert erejéig a Lord! Hú nagy hír volt ez, de magára a koncertre nem tudtam elmenni. Aztán végül kiderült hogy együtt maradnak és csinálják tovább a koncerteket, a lemezeket. Ekkor újra volt lehetőség koncertre menni és ha a környékünkön van valahol arra mindenképp megyünk. Sitke mindig is Lord ünnep volt és lesz. Azon ha nem is mindegyiken, de legtöbbször ott vagyunk.  A többesszám most már nem a haverokat jelenti, hanem a családomat. Három leányom van akik szintén tudják mi a jó zene. A feleségem is szereti a Lordot úgyhogy így "ötösben" megyünk a bulikra.
 
2012-ben lesz 25 éve hogy a rajkai Lord klub megalakult, hogy a Lord először koncertezett a falunkban és hogy elvesztettük az egyik barátunkat. Ezek emlékére 2012. július 21-én Lord koncertet szervezünk Rajkán. 
 

Közben közelebbről megismertem a Kormorán zenekart és megalakítottam a Kormorán Baráti Kört, ami a mai napig is működik. Itt ismerkedtem meg egy szombathelyi sráccal, Harangozó Gyulával. Mivel gitározom és tudtam hogy ő is gitáros, megkérdeztem tőle hogy tudna-e nekem "leszedni" (lekottázni) néhány Lord dalt. Mondta hogy persze menni fog, hiszen ő zenélt két évet a Lordban! Hoppá! Igen, ő volt a basszusgitáros amikor Vida kiszállt Gidóék után és csak Misi és Attila volt a zenekarban (majd Erő is kiszállt). Vele azóta is nagyon jó barátságban vagyok és sokat beszélgetünk a Lordról is."

 

Köszönjük a visszaemlékezést! Az írás képanyagát - más emléktárgyak fotóival együtt - nagyobb méretben is meg lehet tekinteni a Képek menüpont alatt, a Lord-relikviák mappájában.

Naptár
Diavetítő
Szavazás
Melyik volt az utóbbi évek Lord-bulija Csongrád megyében?
Csongrád (2003)
Hódmezővásárhely (2007)
Szeged (2008)
Makó (2010)
Linkajánló